GYIK

Az energiaközösségek olyan kollektív és állampolgárok által vezérelt energetikai akciókat szerveznek, amelyek hozzájárulnak a tiszta energiára való átálláshoz, miközben a lakosság érdekeit helyezik előtérbe (például az energiamegosztással). Hozzájárulnak a megújuló energiával kapcsolatos projektek társadalmi elfogadottságának növeléséhez, és megkönnyítik a tiszta energiára való átálláshoz szükséges magánberuházások vonzását. Ugyanakkor az energiaközösségek az energiahatékonyság előmozdításával és a villanyszámlák csökkentésével közvetlen előnyöket biztosíthatnak az állampolgárok számára. Az energiaközösségek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy aktívan részt vegyenek a megújuló energiaforrások népszerűsítésében és elterjesztésében, a villamosenergia-hálózat korszerűsítésében, és a költségcsökkentés révén nagyobb előnyökhöz jussanak.
Forrás: Európai Bizottság (angol)

Magyarországon a villamosenergia törvény (VET) 66/B. § (1) definiálja az energiaközösségek fogalmát:
„Az energiaközösség szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany,
amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem hogy a tagjai számára, vagy az
energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális
közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergia termelés, tárolás, fogyasztás, elosztói
rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, a közúti közlekedésről
szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés
üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi.”

Magyarországon az energiaközösségek szövetkezet vagy nonprofit szervezet jogi formában végezhetik a tevékenységüket. A működésük megkezdése előtt 75 nappal nyilvántartásba kell vetetni magukat a MEKH-nél energiaközösségként.
Forrás: VET 66/B. § (1) és 66/C. §

Az energiaközösségek koncepciója megkönnyíti az állampolgárok számára, hogy más piaci szereplőkkel együtt összefogjanak és közösen fektessenek be az energetikai eszközökbe. Ez pedig hozzájárul a szén-dioxid-mentesebb és rugalmasabb energiarendszer kialakításához, mivel az energiaközösségek egy egységként léphetnek fel, és a többi piaci szereplővel azonos feltételek mellett hozzáférhetnek az összes megfelelő energiapiachoz.
Forrás: Európai Bizottság

Az energiaszövetkezet az energiaközösségek speciális jogi formája egyes országokban, például Dániában, Hollandiában, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban. Ezekben az országokban a szövetkezetekre általában külön törvények vonatkoznak, amelyek az energiaszektorra is alkalmazhatók. Az energiaszövetkezet olyan vállalkozás, amely általában több polgár közös tulajdonában van és kifejezetten energiaközösségek számára jött létre. Általában demokratikusan a tagok tulajdonában van, miközben minden tagnak egy szavazata van az igazgatótanács/vezetőség megválasztásában.
Az energiaszövetkezetek jellegzetes projektjei a napelemes rendszerek telepítése, például középületeken vagy földre telepített rendszerek formájában, szélenergiaprojektek megvalósítása vagy kisebb távfűtési hálózatok kiépítése. Számos más európai országban, például Magyarországon nem léteznek energiaszövetkezetekre vonatkozó speciális jogszabályok, de vannak ez irányú törekvések.

Elméletileg bármelyik állampolgár aktívan részt vehet egy energiaközösség létrehozásában (lásd: Tagtípusok). Általában ez egy konkrét ötlettel kezdődik, amely a közösségben egy megújuló energiával vagy energiahatékonysággal kapcsolatos projektre vonatkozik. Az aktivitáshoz a támogatók kritikus tömegére van szükség, hogy a projekt elindulhasson. A polgármester és a (kerületi) önkormányzat/közgyűlés bevonása ajánlott, de nem mindig szükséges. Az energiaközösségek létrehozásának első lépései a konkrét projektek meghatározása, a többi lakos mozgósítása például egy sor tájékoztató rendezvényen keresztül, az üzleti modell meghatározása és egy jogi személy létrehozása.

Ideális esetben a polgármester és az önkormányzat/városi tanács tagjai (lásd: Politikusok) támogatják az energiaközösségek létrehozását. Vagy maguk is aktív részesei lehetnek a mozgalomnak, vagy kedvező közgyűlési döntésekkel támogatják a folyamatot, például úgy határoznak, hogy nem kell vagy csak alacsony díjat kell fizetni a közterületek bérbeadásáért az energiaközösségeknek, hogy azok napelemes rendszert telepíthessenek. Léteznek azonban olyan független energiaközösségek is, amelyekben a helyi politikának nincs szerepe.

Számos külföldi energiaközösség portfóliójában fontos projektként szerepelnek napelemes létesítmények, szélerőművek és távfűtési hálózatok. Egyes közösségek a mobilitási ágazatban is folytatnak közös tevékenységeket, például elektromos autókkal való autómegosztási lehetőségeket. A projekt indításának módjáról a projekt meghatározásánál, a lehetséges projektekről pedig a projektkoncepcióknál olvashatsz bővebben.

A megújuló energiával kapcsolatos projektek finanszírozásának új eszköze a közösségi finanszírozás, vagy angolul crowdfunding (lásd: Közösségi finanszírozás). Az elmúlt években számos, az energiaszövetkezetekre összpontosító ilyen nemzetközi platform jött létre, mint például a Genervest, a crowdEner.gy, a Green Crowding, a Bettervest vagy az Econeers.
Forrás: Clean Energy Wire cikk (angol)

Aggregálás az áramhálózatra, vagy magánvezetékre csatlakozó erőművek, felhasználói berendezések, villamosenergia-tárolók kombinálása árampiaci értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából. Aggregátor az e tevékenységet végző piaci szereplő.

A prosumerek (aktív felhasználók, termelő-fogyasztók) egyesítik a termelői és a fogyasztói szerepet. Az olyan technológiák fejlődése, mint a napelemes technológia, megkönnyítette a fogyasztók számára, hogy maguk állítsanak elő elektromos energiát. A hagyományos nagy erőművek mellett egyre nagyobb jelentőséget kapnak a kisebb, decentralizált termelőegységek.

A megújulóenergia-közösségek égek és a közösségi energiaközösségek potenciális résztvevői sokrétűek lehetnek. Az alábbiakban áttekintést és részletes leírást adunk az energiaközösségek tagjainak típusairól.

A megújulóenergia-közösségek (REC) résztvevői lehetnek: természetes személyek, közösségek, helyi hivatalok tekintetében a hatóságok jogi személyei és egyéb közjogi jogi személyek, valamint kis- és középvállalkozások. Energiaszolgáltató vállalatok nem vehetnek részt.

Az energiaközösségek résztvevői lehetnek természetes vagy jogi személyek és önkormányzatok/önkormányzati vállalatok.

Az induláshoz szükséges útmutatót itt találod.

Ez nehéz kérdés, mivel a keretfeltételek esetről esetre eltérőek. Sok múlik azon, hogy hány támogatód van; mekkora a projekted, és milyen akadályozó tényezők merülnek fel. Valószínűleg sok idő kell ahhoz, hogy a dolgok előrehaladjanak, de ideális esetben a siker különböző pénzügyi és társadalmi jellegű előnyökkel is jár. Időt kell szánni a koncepció kidolgozására, az üzleti modell megírására, a ráfordítások és a megtérülés kiszámolására, a támogatókkal és lehetséges befektetőkkel való beszélgetésre, a cégalapításra, bankszámlanyitásra, az engedélyek megszerzésére, a tervezésre és a kivitelezésre.

Azokat, akik belevágnak egy energiaközösség elindításába, általában az energiarendszer megváltoztatása, az energiaönállátás és a szolidaritás motiválja. Így az energiaközösségeket létrehozók erőfeszítései főként a tényleges elindulásig önkéntes és nem fizetett alapon történnek. Azonban érdemes az üzleti tervet úgy megírni, hogy az energiaközösség működése során kitermelje legalább egy felelős vezető és az ügyintéző(k) (rész)munkabérét. A közösség méretének növekedésével elindulhatnak az új projektberuházások, így egy idő után biztosan alkalmazottakat kell foglalkoztatni vagy alvállalkozókat kell bevonni például a könyvelésre, a pénzügyi elszámolás pontos vezetésére.

A helyi politikusok lehetnek polgármesterek, valamint városi/községi vagy megyei önkormányzatok tagjai. Egy energiaközösségnek nem feltétlenül van szüksége helyi politikusokra, hogy részt vegyenek benne, azonban ez nagyon gyakran előnyt jelent. Ha a politikusok támogatják az energiaközösségeket, az pozitív hatással lehet például az engedélyezési eljárásokra, a stratégiai tervekre, a reklámozásra stb. Másrészt egy energiaközösség létezése pozitív képet alakíthat ki a településről/városról, valamint a választott politikusairól.

Kérj tőlük például a szerkeszthető sablonjaink alapján készült projektbemutató anyagokat, és gondold végig, hogy településvezetőként hogyan tudod segíteni a projekt létrejöttét. Van-e önkormányzati tulajdonú épület a projekt közelében, ami profitálhatna az energiaközösség villamosenergia-megosztásából? Van-e olyan közművesítetlen területe a településnek, ahol szociálisan hátrányos helyzetűek élnek, és fejleszteni kellene ezt a térséget? Be lehet-e vonni őket egy energiaközösség projektbe? Milyen saját forrással rendelkezik az önkormányzat, amivel esetleg be tudna fektetni a projektbe az energiaközösség tagjaként? A kapcsolati tőkémmel tudom-e segíteni a projekt megvalósulását (pl. találkozót szervezhetsz a helyi vállalkozóknak, ahol az energiaközösség bemutathatja a projektet a potenciális támogatóknak/befektetőknek/fogyasztóknak).
De nem csak ilyen témákban gondolkodhatsz, sokszor csupán annyi támogatás is elég, ha felajánlasz egy helyiséget az energiaközösség tagjainak rendszeres találkozóihoz.