A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó szövetkezet a helyi közösségek és polgárok decentralizált, nem kormányzati kezdeményezése a megújuló energia termelésének és fogyasztásának előmozdítására. A szövetkezetet a közösség tagjainak egy olyan csoportja hozza létre, amely közös hosszú távú célt tűzött ki a fenntartható energia jövője érdekében, és az átmenet előmozdításán dolgozik az állampolgárok aktív részvételével. A polgárok így aktív felhasználók, azaz egyszerre működnek termelőként és fogyasztóként, és így próbálják demokratizálni az energiaellátást azáltal, hogy nem a nagyvállalatokra támaszkodnak. Ez a fajta tulajdonlás elsősorban a tagoknak kedvez.
A szövetkezetek az alábbi alapelveket követik:
A szövetkezés nemzetközi alapelvei – Manchester, 1995. szeptember 22.
-
1. Önkéntes és nyitott tagság:A szövetkezetek önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak – nemi, társadalmi, faji, politikai, vagy vallási megkülönböztetés nélkül – mindenki számára, akinek hasznára lehetnek szolgáltatásai és aki elfogadja a tagsággal járó felelősséget.
-
2. Demokratikus tagi ellenőrzés:A szövetkezetek a tagok által ellenőrzött demokratikus szervezetek, a tagok tevékenyen résztvesznek a vezetés és a döntéshozás folyamatában. Férfiak és nők választott képviselőként, a tagságnak felelősek. Az elsődleges szövetkezetekben a tagok egyenlő szavazati jogokat élveznek (egy tag-egy szavazat) és a más szinten működő szövetkezetek is demokratikusan szerveződnek.
-
3. A tagok gazdasági részvétele:A tagok igazságosan járulnak hozzá a szövetkezetük vagyonához és azt demokratikusan ellenőrzik. Rendszerint a szövetkezet tőkéjének legalább egy része a szövetkezet közös tulajdonát képezi. A tagság feltételeként előírt nagyságú jegyzett tőke után – ha erre egyáltalán sor kerül – a tagok általában korlátozott mértékű ellenszolgáltatásban részesülnek. A többletet az alábbi célok bármelyikére fordítják: szövetkezetük fejlesztésére, lehetőség szerint tartalék-alapok képzésével, aminek legalább egy része oszthatatlan; a tagok részesedésére, a szövetkezettel bonyolított közreműködésük arányában; és más, a tagság által jóváhagyott tevékenységekre.
-
4. Autonómia és függetlenség:A szövetkezetek a tagok által ellenőrzött autonóm, önfenntartó szervezetek. Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a Kormány hatáskörébe tartozókat is, vagy külső tőkeforrásokat használnak fel: mindezt csak olyan feltételek mellett tehetik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus tagi ellenőrzését és a szövetkezeti autonómia fenntartását.
-
5. Oktatás, képzés és tájékoztatás:A szövetkezetek olyan oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak, választott képviselőiknek, vezetőiknek, valamint alkalmazottaiknak, aminek alapján azok hatékonyan hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek tájékoztatják a nyilvánosságot, különösképpen a fiatalokat és a közvéleményalakítókat a szövetkezeti összefogás jellegéről és előnyeiről.
-
6. Szövetkezetek közötti együttműködés:A szövetkezetek helyi, nemzeti, területi és nemzetközi együttműködés révén szolgálják a leghatásosabban tagságukat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat.
-
7. Közösségi felelősség:A szövetkezetek tagjaik által elfogadott elvek alapján közösségük folyamatos és tartós fejlődésének a fenntartásán munkálkodnak.
Az energia területén a szövetkezetek különböző fókuszúak lehetnek, pl. az energiaforrás típusa (pl. biomassza-, szél-, napenergia stb.), a tevékenység (pl. fogyasztás, termelés, elosztás, kereskedelem, e-autó, stb.), az üzleti modell típusa vagy a tagi összetétel (pl. csak magánszemélyek, önkormányzat, társadalmi vállalkozások, stb.) szerint.
Az energiaszövetkezet jogi forma számos országban nagyon elterjedt és gyorsan növekszik. Azokban az országokban népszerű, ahol a megújuló energiaforrások és a közösségi energia viszonylag fejlett.
Magyarországon a Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezik a szövetkezetek szabályozásáról, a szövetkezeti törvény csak a speciális szövetkezetek szabályozásáról szól, amely egyelőre nem tartalmaz az energiaszövetkezetekre vonatkozó speciális szabályokat.
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint:
3:325. § [A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei]
(1) A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.
(2) A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat.
A szövetkezetek előnyei
- Magas szintű állampolgári szerepvállalás a tagok személyes közreműködése által;
- Kisebb összegű anyagi hozzájárulással is taggá lehet válni;
- Egy tag egy szavazat elve alapján minden tagnak azonos beleszólása van a döntésekbe, függetlenül az anyagi hozzájárulásuk mértékétől;
- Lehetséges a nyereség felosztása a tagok között;
- A tagok ki- és belépését nem kell a cégbíróságon bejegyezni.
A szövetkezetek hátrányai
- A szövetkezetek tagjainak összetételét, személyes közreműködését, vagyoni hozzájárulását szigorúan szabályozza a Polgári törvénykönyv:
- A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát;
- szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám negyedét.
- A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát;
- A nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.
- Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
A villamosenergiáról szóló törvény (VET) szerint:
66/B. § (1) Az energiaközösség szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem hogy a tagjai számára, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergia termelés, tárolás, fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi.
További információ
- Az Energiaszövetkezetek európai szövetsége: REScoop.eu (angol nyelven)
- Korszerű szövetkezeti ismeretek – egyetemi jegyzet
- Bérlői lakásszövetkezet modell Magyarországon